A megfigyelések szerint az igazán jó, húzós zenék dübörgésekor a hallgató hajlamos a fejével ütemesen bólogatni, a lábával követni a ritmus, a kezeivel pedig ún. léggitározó mozdulatokat tenni. Természetesen mindezek nélkül is lehet zenét hallgatni, csak nem érdemes.
A léggitározás a fentiek közül igazi karriert futott be, talán mert viccesebben és kreatívabban lehet művelni, mint a hajrázást. Vannak már léggitár-tanárok, elektronikus léggitárkütyük, és persze léggitár világbajnokság is.
Ami viszont ennél is jobb, elérhetőbb, és a szívünkhöz is közelebb áll, hogy a FEZEN mindhárom napja eszményi terepként szolgál arra, hogy léggitáros tudásunkat fesztiválozó társainknak is bemutassuk (persze táncolhatunk is).
Ízelítőnek két profi, hogy lássuk, miként csinálják a nagyok. Figyeljük meg, hogy bár mindketten nagy hangsúlyt fektetnek a megjelenésre, mindez mit sem érne a magas színvonalú technikai tudás nélkül.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.